A KSH legfrissebb jelentése szerint májusban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapi értékeket. Ez azt jelenti, hogy a kormányzati intézkedések ellenére is megint nőtt az infláció – áprilisban ugyanis még csak 4,2 százalékkal emelkedtek átlagban éves szinten a fogyasztói árak.
A nagy átlagon belül az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal emelkedett (a KSH itt megjegyzi, hogy a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,5 százalékkal), ezen belül
- a tojásé 26,0,
- az étolajé 25,3,
- a liszté 25,0,
- a kávéé 22,5,
- a csokoládé és kakaóé 22,3,
- a gyümölcs- és zöldségléé 14,1,
- a büféáruké 10,6,
- az alkoholmentes üdítőitaloké 8,4,
- a tejé 7,3,
- a kenyéré 6,9 százalékkal.
A termékcsoporton belül a margarin ára 30,0, a tejtermékeké 7,4, a párizsi, kolbászé 7,3, a sertéshúsé 1,6 százalékkal mérséklődött. A szolgáltatások 5,9 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 11,3, a lakbér 10,4, a járműjavítás és -karbantartás, valamint a lakásjavítás és -karbantartás egyaránt 9,9, az üdülési szolgáltatások 8,5 százalékkal.
A szeszes italok, dohányáruk ára 7,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,9 százalékkal. A háztartási energiáért a KSH jelentése alapján 5,3 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 11,4, a palackos gáz 6,8 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,2 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 22,7, a szobabútorok 4,1, az új személygépkocsik 4,0 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 0,8 százalékkal kevesebbe kerültek.
A járműüzemanyagok ára 4,8 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,4 százalékkal drágultak.
Áprilishoz képest májusban az árrésstop ellenére 0,6 százalékkal emelkedtek az élelmiszerárak – adta hírül a KSH. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) adatai szerint az árak az árrésstopos termékkörben április vége óta nem növekedtek, sőt sok esetben csökkentek is.
Mindez világosan rámutat szerintük arra, hogy
- a kiskereskedelem nem terhelte rá az árrésstopból származó veszteségeit más termékekre, nincs keresztárazás
- a kiskereskedelem május végéig sikerrel védte az árrésstop előtti beszállítói árakat, illetve hogy
- áremelkedés akkor is van, ha a kiskereskedelmi árrések a legnagyobb forgalmú élelmiszer termékkörökben fixek.
Leszögezték:
A kiskereskedelem a legnagyobb láncok egymással szemben folytatott éles versenye révén éppen hogy tompítja a beszállítói árnyomást, mert folyamatosan versenyezteti a beszállítókat a jobb árak elérése érdekében, és a vevőket csábító akciók keretében havonta 10 milliárd forintokat – tette hozzá az OKSZ. Ezt az egészséges és fogyasztóbarát versenyt lehetetleníti el a szövetség szerint az állam akkor, amikor a valós problémákat a szőnyeg alá söpörve belenyúl a piaci folyamatokba. Úgy vélik továbbá, hogy az árrésstop május végi kivezetésének elmulasztása miatt azonban nő az esélye annak, hogy a beszállítók ismét megpróbálják érvényesíteni eddig elhalasztott áremelési szándékaikat, veszteségek pedig megnehezítik az üzletek számára a lejobb akciók elindítását.
– összegezte álláspontját az OKSZ.