Újabb súlyos állítással állt elő Fürcht Pál az aranykonvoj-ügyben. A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője egy kedden nyilvánosságra hozott levélben azt állítja: a nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok alapján maga Orbán Viktor adott feladatot a titkosszolgálatnak arra, hogy fogják el az ukrán pénzszállítókat. Az állítást alátámasztó nyomozati bizonyítékokat ugyanakkor Fürcht nem hozta nyilvánosságra.
Fürcht Pál nyílt levelét Horváth Lóránt, az ügyben érintett ukrán pénzszállítók ügyvédje tette közzé kedden reggel, a volt főügyész kifejezett kérésére. Fürcht azt írta, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség munkatársai a májusig összegyűjtött bizonyítékok alapján arra jutottak: az úgynevezett aranykonvoj-ügyet politikai célból hozhatták létre. Állítása szerint erről még a KNYF vezetőjeként jelentést tett a Legfőbb Ügyészség vezetőinek. A volt főügyész ennél is tovább ment, és most először név szerint Orbán Viktort nevezte meg. Azt írta:
A nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy 2026. március 3. napján maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy 2026. március 5. napján az ukrán pénzszállítókat fogják el.
Fürcht a márciusi események időrendjét is részletezte. Állítása szerint a titkosszolgálat március 4-én egyeztetett a legfőbb ügyésszel és a Legfőbb Ügyészség egyik főosztályvezetőjével. Másnap a szolgálat feljelentése négy-öt órán belül eljutott a nyomozó hatósághoz a nyomozás elrendelésére vonatkozó ügyészi utasítással együtt, miközben az ukrán pénzszállítók elleni akció már zajlott. Fürcht ugyanakkor a most közzétett levélben nem hozta nyilvánosságra azokat a nyomozati bizonyítékokat, amelyek állítása szerint Orbán szerepét alátámasztják.
Az ügyben már hétfőn is előkerült egy fontos részlet. Egy korábban nyilvánosságra került ügyészi feljegyzés szerint Hajdu János, a TEK akkori vezetője egy belügyi vizsgálat során arra utalt, hogy az ukrán pénzszállítók elfogásáról olyan személy döntött, akit „nem lehet belekeverni az ügybe”. Fürcht most ennél konkrétabban fogalmazott, és saját korábbi vezetői rálátására hivatkozva Orbán Viktort nevezte meg.
A volt főügyész június 8-án mondott le a KNYF vezetéséről. Azóta több alkalommal beszélt arról, hogy szerinte az aranykonvoj-ügyben informális nyomás nehezedett a nyomozást végző ügyészekre. A múlt héten az ATV-ben azt állította, felettesei szóban szabták meg, ki ellen lehet nyomozni, kit nem lehet kihallgatni és milyen irányba haladhat az eljárás. Szerinte éppen a szóbeli utasítások miatt nem maradt írásos nyoma a beavatkozásnak. A Legfőbb Ügyészség korábban visszautasította Fürcht állításait, és tényszerűen valótlannak nevezte azokat.
Volt főügyész: Megmondták, ki ellen lehet nyomozni és kit nem lehet kihallgatni
Fürcht most azt is állítja, hogy májusi jelentése után olyan utasítást kapott, amely szerint a Legfőbb Ügyészség vezetőit még tanúként sem lehetett kihallgatni. Szathmáry István nemzetbiztonsági vezető szerepének vizsgálatát szerinte ugyancsak ellenezték, ami ellen ő szóban és írásban is tiltakozott. Az ukrán pénzszállítókat képviselő ügyvédi iroda Fürcht korábbi nyilatkozatai után feljelentést tett, és kezdeményezte a volt főügyész tanúkénti meghallgatását. A kapcsolódó feljelentések kivizsgálására a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséget jelölték ki.
