2026. 11. 09., Hétfő, 18:17

Nem írta alá az állami vagyon védelméről szóló törvényt a köztársasági elnök

Nem írta alá és az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra megküldte az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt Baka András köztársasági elnök - közölte Facebook-oldalán a Sándor-palota hétfőn.

Az Alkotmánybírósághoz fordult a köztársasági elnök az állami vagyon védelméről szóló törvény miatt. Az államfő több rendelkezést is aggályosnak tart, ráadásul azt is kifogásolta, hogy az Országgyűlés mindössze 26 óra alatt, társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül fogadta el a jogszabályt.A Sándor-palota hétfői közleménye szerint az államfő két fontos ponton kérte az Alkotmánybíróság vizsgálatát a november 3-án elfogadott törvénnyel kapcsolatban.

Az egyik rendelkezés lehetővé tenné, hogy a zártkörű befektetési alapok befektetőinek 60 százaléka kikényszerítse az alapkezelő leváltását. A szabály ráadásul nemcsak az állami vagyont kezelő alapokra, hanem olyanokra is vonatkozna, amelyekben egyáltalán nincs állami vagyon.

A másik kifogásolt módosítás a kisebbségi részvényeseket érinti: bizonyos esetekben a jelentős tulajdonrészt szerző befektetőknek nem kellene vételi ajánlatot tenniük a kisebb részvényesek számára. Az államfő szerint ez sértheti a kisebbségi tulajdonosok jogait.

Hivatalos: Mától Baka András a köztársasági elnök

Hivatalos: Mától Baka András a köztársasági elnök

Augusztus 19-től Dr. Baka András Magyarország köztársasági elnöke - írta szerda reggel Magyar Péter Facebook oldalán. 

Különösen figyelemre méltó azonban a törvény elfogadásának tempója. A javaslat benyújtása és parlamenti elfogadása között alig 26 óra telt el, miközben sem társadalmi, sem szakmai egyeztetés nem történt. A köztársasági elnök szerint ráadásul a sürgősség indoka sem derül ki a jogszabályból.

Az államfő arra is figyelmeztetett, hogy a pénzpiaci szabályok állami érdekek mentén történő befolyásolása megingathatja a magyar pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, és elbizonytalaníthatja a nemzetközi befektetőket.

A törvény így egyelőre nem léphet hatályba, az Alkotmánybíróságnak előbb döntenie kell a kifogásolt rendelkezések alkotmányosságáról.

Tetszett a cikk? Ne maradj le rólunk! Kövess minket Facebook oldalunkon: